2015. április 01.
Kedves Jelenlévő!
Azt szerettem volna először írni, hogy újra tollat ragadtam. Manapság azonban billentyűket püfölünk. Ezeket a kattogó hangokat hallanák, ha itt lennének velünk a falusi műhelyünkben.
Kissé Mikes Kelemen, Rodostóban papírra vetett leveinek hangulata lengi körül számomra ezeket a pillanatokat.
Üzenünk.
Nem tudjuk kinek.
Mikor kapják meg?
Fontos-e egyáltalán?
Nyitott térben üzenjünk-e?
Kik olvassák majd?
Kik léteznek egy nyitott térben?
Ez a közösségi helyszín otthona azoknak, akik kedvelnek bennünket, akik bátortalanok, bizalmatlanok önmagukkal, másokkal, velünk is, otthona azoknak is, akik szívesen fejlesztik a családi, közösségi és saját rendszerüket.
A nyitott tér azért elengedhetetlen a párbeszédben, mert ott lévőkben felvetheti a kérdéseket, válaszokat, dacot, bizalmatlanságot és bizalmat, indulást és megérkezést.
Ezek a mondatok előfordulhatnak, hogy pontatlanok, esetleg hiányosak, vagy kiegészítésre szorulnak.
Fontosabbnak tűnik, hogy a kiegészítések együtt történnek, történhetnek, hogy közösen gondolkodhatunk.
A szappanok régi barátságáról a gyógynövényekkel ezért kell beszélni. Az ő együttlétüket ma már kevesen fogják pontosan értelmezni.
Ha beszélünk velük, róluk újra megnyílhatnak, gyógyíthatnak bennünket.
Miért fontos szappan?
Addig, amíg a szappannal mosakszunk, és nem átmosunk, megtisztítunk, addig kevéssé lesz érthető miért vannak gyógynövények bennük.
Ehhez kell a szappan „gazdája”, gazdaasszonya” is, aki erre időt szán. Önmagára, önmagunkra, másokra.
Ezekkel a szappanokkal nem szabad sietni, azért is mert be kell szívódniuk a hatóanyagoknak, de inkább azért mert „van időm rám”,” van időm rá”, „van időm rájuk”.
Időt kell hagyni!
Az itt dolgozó szorgos kezek munkája akkor odaér, ahol a szappant használják.
Még több információt ide kattintva talál: Szőke Szappan
Szeretettel:
Ősök Háza Vitárium
