Levél a Reményhez
Mennyire fázhattál a sötét, hideg istállóban, Jézusom! S milyen örömöd volt a szerető szívű szülők közelében, Mária karján, József tekintetén. A parányi meleget a gyolcsok leplén kívül, melybe kicsiny testedet bugyolálták, csak a föléd hajló bárányok, marhák párája lehelte rád. A betlehemi csillag fénye bensőséges bizalmat szórt körbe e „gyerekszobán”.
Ma, mikor születésedre emlékezünk, aranyak és drága gyertyák, templomok és karácsonyfák díszes pompájában, talán idegennek is érezheted ezt a sok fényességességet magad körül. Idegennek a felvirágzott bölcsőt, a selymekkel ékített betlehemet, a csillagszórós éjszakát s a gazdagon felszentelt oltárt. Hiszen puritán születésed, életed, igénytelenséged egyetlen ajándékot várhat el igazán tőlünk ma is, a szolgálatot az emberekért. S mi mégis ajándéközönnel halmozzuk el egymást; az elmúlt napokban törtető görcsökben álltuk a sort minden ékességért, drágaságért és finomságért, miközben tudván tudjuk: Minden mulandó e földön, csak egyvalami nem fogyhat el soha. Egyvalami annál több lesz, minél inkább adunk belőle másoknak: a szeretet. E jézusi ajándék.
Ma, mikor ezer és ezer gyermek születik, talán épp ez estén a Föld különböző pontjain, indokolt, hogy felidézzük: megváltást ígértél itt, e bolygón nekünk, embereknek. Megváltást ígértél, és mi mégis ingadozunk. Hálátlanok, bűnösök vagyunk, hideg és forró háborúkban, faji és fajtalan küzdelmekben, vallási rivalizálásban, politikai szemforgatásban, hamis lépéskényszerekben és lekiismeretfurdalás-mentesen ’öljük’ egymást és emlékedet, tanításodat.
Hiszem, hogy ma is megváltást adnál, hiszem, hogy velünk vagy, hogy mindenütt segítenél nekünk, de látom azt is, gyakran reményvesztett igazságérzetében e nép. Olykor ’tudós pesszimizmusával’, közömbösen legyintve tolja félre segíteni akarásodat. Segíts, hogy segíthessünk gyógyulásán! Ma újra megszületett a remény! A remény évében járunk. S hinnünk kell: Minden születés remény! S Te minden gyermekben jelen vagy, Jézus, s minden édesanyában benne él Mária. A születés áldozat, melyet anya és apa hoznak az eljövendő életért. És minden „születés és újjászületés” lényege az áldozat vállalása, melyben ott ragyog a jövő és a remény!
Kérlek, segíts, hogy ne csüggedten meghajtott fejjel karácsonyozzunk, és segíts, hogy sose veszítsük el a bizalmat abban, hogy „lesz még egyszer ünnep a világon”. Lesz még egyszer mindenütt. Bátoríts, hinni önmagunkban, hogy karácsony legyen az egész életünk. És ehhez pénz sem kell. Egyszerűen elég, ha puszta létezésünkkel viszünk örömhírt társaink közé:
Örvendjetek, megszületett a Remény, és minden nap megszülethet, ha egymásra figyelni képesek leszünk!
Mi bátoríthat, s van-e egyáltalán esélyünk egy ilyen életre, Jézus? Vannak-e távlataink 2025-ben itt, e földön? Amikor leginkább az életszínvonal foglalkoztat minket, meg a politikai csatározások, segíts hinni: Lehetünk gazdagok: lélekben, hitben, reményben!
Erősíts minket Betlehemi Reménysugár!
Toldi Éva
Áldott Újesztendőt, egészségben, békességben!
