Mértékek, amelyeket a régi receptúráikban használtak:
Időmérték:
1 fertály / negyed
Űrmérték:
1 fertály liter / 0,25 liter
1 meszely / 0,42 liter
1 icce / 0,84 liter
1 pint / 1,68 liter
1 akó / 64 icce / 54,2976 liter
Súlymérték:
1 lat / 1,32 font / 1,75 deka
Kolostori gyógyászati receptek
1816. Zirc
Betegek itala:
Vegyes kenyérvíz:
Végy közönséges kenyértiszátából egy iccét, adj hozzá egy lat citromlevet, három lat fahéjvizet, egy meszely „rénus”i bort, mézet amennyi az édességig elég. Erősítő, nyugtató hatású. (Rénusi–németországi)
Letisztált kenyérvíz:
Végy két font házikenyeret, törd meg famozsárban, tekerd be ruhába, tedd üveglombikba. Öntsd fel tizenkét icce vízzel. Adj hozzá kétujjnyira vágott citrom hajából hat szeletet. Keverd birsecettel. Majd tisztáld le. Nyugtató hatású.
Árpavíz:
Moss meg négy lat árpát meleg vízben. Főzd meg harmadfél icce vízben, míg az árpa fel nem pattog, egy vászonruhán szűrd által.
Főzheted gyökerekkel, vegyítheted földi eper ecettel, málna ecettel és mézzel. Beleket tisztít.
Utóirat:
Ebben a részben magyarázatra szorulnak a fenti „apátságból” származó receptek. Ahhoz, hogy megértsük a XIX. századi magyar konyha és házi gyógyászat összetevőit, a múltban fellelhető eredőket érdemes keresni. Tehát a régi gyógyászatban sokszor az emésztés, a belek, a bélflóra állapotának javítására nem „klasszikus gyógyszereket” használtak, hiszen még nem volt gyógyszeripar, hanem valódi biológiai folyamatokat figyeltek meg és használtak fel. Az egyik ilyen ősi és különleges jelenség az erjesztés vagy erjedés. Kapcsolódást vélünk felfedezni a Belső Ázsiában több, mint 1000 éve használatos erjesztett italokkal. Ezek későbbi már ismert technikáit megtaláljuk az 1800-as években a krími tatároknál, az oszmán birodalom területén vagy a mai albán részeken. Mai ismert neve ennek a sokféle típusú italnak a „Boza”. Nálunk néha az Alföldön néha hosszú óval, Bózának is említik a paraszti kultúrában. A boza kölesből erjesztett hűsítő italként ismeretes, szénhidrátokban és vitaminokban gazdag. A balkáni országokban és a Dél-Alföldön a kölest sokszor kukoricával vagy búzával helyettesítették, esetlegesen kefírt hozzáadva.
Pusztán gondolatébresztőnek szeretnénk a fentieket átnyújtani családanyáknak, háziasszonyoknak vagy bárkinek, aki kedvet érez arra, hogy saját maga, valódi anyagokból, növényekből készítsen „gyógyító vizet”, segítsen a családjának, környezetének, önmagának. Az alapanyagok beszerzése fillérekbe kerül, az elkészítésük önmagunk építését is szolgálják.
