Itt járunk :: Hírmondó - Nagyböjt 5. vasárnapjaCHAT
Nagyböjt 5. vasárnapja
Útravaló

Az vesse rá az első követ, aki közületek bűn nélkül van.”

 

 

Március 13: Nagyböjt 5. Vasárnapja

A Szentmise olvasmányai:

 

  1. Iz 43,16-21 – Az Úr arra hívja fel népe figyelmét, hogy most valami újat visz végbe, mégpedig, hogy vizet fakaszt nekik a pusztaságban és megnyitja számukra a kegyelem forrását.

  2. Fil 3,8-14 – Szent Pál is arra hívja fel a figyelmet, hogy felejtsük el a múltat, mindazt ami mögöttünk van, és lendüljünk neki inkább annak, ami előttünk van, hogy ezáltal megkapjuk az égi jutalmat.

  3. Jn 8,1-11 – A házasságtörő asszony története

 

Örömhír


 

A farizeusok, akik a Mózesi Törvények minden betűjét igyekeztek megtartani, többször is próbára tették Jézust. A mai evangéliumban erről láthatunk egy újabb jelenetet. Egy házasságtörésen rajtakapott asszonyt hurcolnak Jézus elé. Ez a bűn akkoriban valóban halálos bűnnek számított. Napjainkra ez már nem igaz, de valljuk be a mások által elkövetett bűnöket, legyenek azok kisebbek, avagy nagyobbak, nagyon hamar észrevesszük, és ami még megdöbbentőbb rögtön ítélkezünk is felette. Szinte érezzük, hogy a farizeusok is már elítélték ezt az asszonyt. Alig várják, hogy halálra kövezhessék. Indulatuk, cselekedni akarásuk, türelmet, meghallgatást nem ismerő magatartásukban bizony magunkra ismerhetünk. Jézus döntésére várnak egyedül. Azt is látnunk kell azonban, hogy a farizeusok, akik oly nagyra tartották magukat a Törvények betartásában, most helytelenül cselekszenek. Miért csak a nő van jelen a vádnál? Miért csak egyedül ő?
A bűnt két fél követte el. A Törvények értelmében mindkettőnek jelen kellett volna lennie. A farizeusok tehát már alapjaiban maguk is vétettek. Igazságtalanul, tanúk nélkül akartak halálos ítéletet hozni. Mi ez, ha nem szintén bűn? Jézus nyugodt maradt. Nyugalma, csendes, homokba írogató, a farizeusok számára érthetetlennek tűnő viselkedése felhívja a figyelmünket arra, hogy mielőtt döntést hoznánk, gondolkozzunk el, leginkább azért, hogy jó döntést hozzunk. De végül Jézus válaszol. S válaszában az a mérhetetlen isteni irgalom nyilatkozik, meg, mely Isten irántunk, emberekért való szeretetéből fakad. Felegyenesedik, szemébe néz a vádló tekintetű farizeusoknak, s válasza így hangzik:
„Az vesse rá az első követ, aki közületek bűn nélkül van.” Az elhangzott mondat után nyugodtan újra lehajol, s tovább írogat a földön. Vár. Várja, hogy vajon hogyan döntenek a vádlók. Egyetlen egy sem marad ott közülük. Az eldobásra szánt kövek csendben a porba hullnak. Mint vétkeink, melyeknek beismerése nagyot dobban szívünkben. A vádlók saját vétkeikkel szembesülve szégyenteljesen eloldalognak. Az asszony egyedül marad Jézussal. Jézus olyan dologgal szembesítette a farizeusokat, a vádlókat, amire nem számítottak. Volt idő, amikor Alexandriában kihagyták ezt a részt az evangéliumból, mert úgy értelmezték, hogy a nép ezzel felszabadul a bűnre. Pedig pont az isteni irgalmasság, ami igazán számít. Jézus keményen, szigorúan beszél vétkeinkről, visszatérő bűneinkről. Mégis Ő, akinek a legnagyobb joga van ítélkezni az asszony fölött, az egyetlen, aki bűn nélkül való, nem teszi ezt. Inkább Irgalmasságát mutatja meg, s nem alázza meg, nem ítéli el. De azáltal, hogy azt mondja az asszonynak: „Menj, és többé ne vétkezzél!” kinyilvánítja véleményét a bűnről, a házasságtörésről. A parázna asszony azért menekült meg, mert Jézus megakadályozta, hogy törvénytelen módon ítélkezzenek felette. Ő maga elítélhette volna, de kegyelmet gyakorolt, ugyanakkor felszólította őt a bűn elhagyására, vagyis a megtérésre. A hűtlen asszonyt azonosíthatjuk Izraellel is, aki elpártolt Istenétől, akinek elárulta szeretetét, és szövetségét. Ő az, akinek Isten újra és újra megbocsát. Az asszony megtestesíti mindazokat is, akik „mindnyájan vétkeztek és nélkülözik Isten dicsőségét”. Többek között mi magunkat is. De nem vihetünk gyűlölettel a szívünkben bűnbakot Isten elé magunk helyett. Mindannyiunknak személyesen kell bűninket megbánnunk és hozzá megtérnünk. Hazatalálnunk. Mert Ő türelmes, vár ránk, és irgalommal megbocsát. Személyesen nekünk is szól tehát az üzenet: „Menj és többé ne vétkezzél!”
A nagyböjti időben dobjuk el mi is a köveket, gyónjuk meg bűneinket, hogy tiszta szívvel fordulhassunk Urunkhoz, Istenünkhöz!


 

Nagyböjt 5. vasárnapja: ’Fekete vasárnap’

A szenvedés időszakának kezdő napja.
A liturgiai hagyomány szerint ilyenkor a templomokban a feszületeket és amennyiben ez lehetséges, a főoltár képét a föltámadásig fekete lepellel takarják le.

 

Március 19. Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

Szent Józsefről annyit tudunk bizonyosan, hogy jegyese Máriának, igaz ember, mesterségére nézve ács, és Dávid házából származott.
A Szentírás egyetlen szavát sem jegyezte le, valamint Jézus nyilvános működése idején említést sem tesznek róla. Tisztelete régtől való, Március 19-i ünnepe a mesteremberek ősi római quinqatria ünnepét váltotta fel, és 1621-től kötelező ünnep. Szent József az Egyetemes Egyház védőszentje.

 

Március 18. Péntek 16 00
Keresztúti ájtatosság
Kapolcs, Szentháromság Templom

 

-Részletek Aranyszavú Szent Péter beszédeiből-

Testvérek, három dolog élteti a hitet, állandósítja a buzgóságot, és őrzi meg az erényt: az imádság, a böjt és az irgalmasság. Amit imádkozva kérünk, amiért böjtöléssel esdeklünk, azt az irgalmasság cselekedetei által nyerjük el. Imádság, böjt, irgalmasság: ez a három egységbe tartozik, és egymást élteti. … Tehát, aki imádkozik, böjtöljön is; aki böjtöl, irgalmasságot is gyakoroljon; hallgasson a kérő szóra, mert aki kér, azt szeretné, hogy meghallgatást nyerjen; Isten annak az embernek kérését hallgatja meg, akinél mások kérő szava nem talál süket fülekre. Aki böjtöl, értse meg a böjt szellemét. Érezzen együtt az éhezővel, mert aki éhezik, azt szeretné, hogy az Isten is együtt érezzen vele. Gyakorolja az irgalmasságot, aki magának is irgalmat remél. Buzgólkodjék, aki életszentségre törekszik. Aki azt kívánja, hogy adjanak neki, maga is adakozzék. Vakmerő módon kér az, aki megtagadja másoktól azt amit önmagának követel. … Tehát az imádság, az irgalmasság és a böjt legyen számunkra együttes oltalom Istennel: legyen együttes közbenjárónk és értünk való hármas könyörgés.”

Írta és szerkesztette: Tímár Ildikó Ágnes