Itt járunk :: Hírmondó - Évközi 4. vasárnapCHAT
Évközi 4. vasárnap
Útravaló

Január 29: Évközi 4. Vasárnap

Február – az imaapostolság szándéka

Egyetemes – Azokért, akik megpróbáltatások között élnek, főként a szegényekért, a menekültekért, a kitaszítottakért, hogy befogadásra és támaszra találjanak közösségeinkben.

Február 2: Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony)

Február 3: Szent Balázs püspök és vértanú

 

 

Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.”

 

A Szentmise olvasmányai:

  1. Szof 2,3; 3,12-13 – Keressétek az Urat, az igazságot, az alázatot – szólít fel a próféta; mert azok maradnak meg Istenben, akik szegények és alázatosak, és az Úr nevében bíznak.

  2. 1Kor 1,26-31 – Isten azokat választja ki, akik a világ szemében balgák, gyengék, a semminek látszókat, hogy aki dicsekedni akar, az csak az Úrban dicsekedjék.

  3. Mt 5,1-12a – Jézus „hegyi beszéde”

 

Elmélkedés:

 

„Ahhoz, hogy a keresztény ember el ne tévedjen, szüksége van pontos útjelzőkre, amelyek éppen a boldogmondások – mutatott rá a Szentatya.

A Máté-evangélium ötödik fejezete a híres hegyi beszéd elején Jézust úgy mutatja be, mint aki tanítványai jelenlétében a sokaságot tanítja. „Új törvényt tanít – hangsúlyozta Ferenc pápa –, amely nem törli el, hanem beteljesíti a régit, miközben teljességére juttatja azt. Ezt az új törvényt hívjuk boldogmondásoknak. Az Úr új törvénye ez számunkra. Az útirány jelzői ezek, olyanok, mint egy útikönyv, mint a keresztény élet navigátorai, mert ezek segítségével tudunk előrehaladni a keresztény életünkben.” 

Ferenc pápa a napi evangélium szövegét gondolatban a Lukács-evangélium párhuzamos szövege, a „négy jaj” felhívásaival egészítette ki, amelyekkel Jézus „a gazdagok, a jóllakottak és a másokat kigúnyolók felé fordul”. Utalt a pápa Jézusnak arra a számtalan pontosítására, amellyel a gazdagságot önmagában jónak ítéli, és csak a hozzá való ragaszkodást tartja rossznak, mert az bálványimádóvá tesz. „Ez az antitörvény, a hibás útjelző. Érdekes, hogy ez a három lépcsőfok úgy visz a pusztulás felé, ahogy a hegyi beszéd boldogmondásai az életre vezetnek. Az első pusztító lépcsőfok a gazdasághoz ragaszkodás, mert ekkor az embernek nincs szüksége semmire. Ebből következik az a hiúság, hogy mindenki jót mond rólam, mindenki rólam beszél, és én fontosnak érzem magam, sok tömjénfüsttel együtt, igaznak is tartom magam, nem pedig mint azok a…” – utalt a pápa kimondatlanul is a mások megszólására: „Köszönöm, Uram, hogy jó katolikus vagyok, nem úgy, mint a szomszédok.” Ezek a dolgok naponta megtörténnek. A második antitörvény a hiúság, a harmadik pedig a gőg, vagyis a jóllakottság, az önelégült nevetés, amely bezárja a szívet – mondta a pápa.

Ferenc pápa a boldogmondásokról elmélkedve kijelentette: „Nem mondom, hogy mindennek ez a kulcsa, de igencsak elgondolkoztat: »boldogok a szelídek«, a szelídség. Jézus önmagáról mondja: »Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű.« Az alázat az a mód, aminek révén annyira közel kerülhetek az Úrhoz! Az ellentétes magatartás viszont ellenségeskedéshez és háborúhoz vezet és sok egyéb visszatetsző dologhoz. Azonban a szelídség, a szív szelídsége, az nem éppen semmiség, nem, az egészen más! Mélység, amely abban mutatkozik meg, hogy megértjük az Isten nagyságát, illetve dicsőítés is” – zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.”

Forrás: Magyar Kurír

 

A Boldogmondások margójára

Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják, hogyan
éljenek.
Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt
tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömös lesz
az életük.
Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz
körülöttük.
Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége a
szórakozásuknak.
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok
zavartól kímélik meg magukat.
Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót,
és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük,
és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.
Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert
mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak
ajándékba, és nem lesznek magányosok.
Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek
hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.
Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy
eseményeket, mert messzire jutnak az életben.
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk
napfényes lesz.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak
tartják őket, mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének, és imádkoznak is,
mielőtt gondolkodnának, mert kevesebb csalódás éri őket.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket,
és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.
Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb
lesz az életük.


(Dr. Gyökössy Endre)

 

Juhász Gyula

A hegyi beszéd

 

 

 

A Genezáret holdfényes vizén
Mint néma hattyú, halkan ring a csónak,
Fáradt halászok félhangon dúdolnak.
A Mester arcán boldog égi fény.

Ragyog a hegy ezüstös glóriában,
A ciprus bűvös illatot lehel,
A hold az ég tetőin vesztegel,
Köröskörül tavaszi újulás van.

Szöllő virágzik dús lankásokon
S a kékes árnyból, távol ormokon
Nászdala búg az ittas gerlicéknek.

A földre ráborul egy mély igézet,
Jézus lehúnyja nagy, sötét szemét:
Halkan fölcsendül a hegyi beszéd.

Hírek

Február 3. 18:00: Ének Kör a kapolcsi Molnárházban!!

Mindenkit szeretettel várunk!

 

Február 5-én vasárnap gyertyaszentelés, és Balázs áldás.

Írta és szerkesztette: Tímár Ildikó Ágnes