Itt járunk :: Hírmondó - Évközi 23. vasárnapCHAT
Évközi 23. vasárnap
Útravaló a következő hétre

ÚTRAVALÓ
II. évf. / 41. sz.


„Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én tanítványom.”

Szeptember 4.: Évközi 23. vasárnap

A Szentmise olvasmányai:
1. Bölcs 9,13-19 – Isten akaratát a halandó, botladozó ember csak az Isten által kapott bölcsességgel képes felismerni.
2. Filem 9b-10. 12-17 – Szent Pál azt tanítja, hogy a rabszolga is testvérünk Krisztusban.
3. Lk 14,25-33 – Jézus igaz tanítványaivá úgy válhatunk, ha lemondunk mindarról, amink van, s vele együtt vállaljuk a kereszt hordozását.

 

Örömhír

A kérés radikális. Jézus olyat kér, amit a teremtett világba helyezett ember, a tér és idő korlátaival nehezen érthet meg és talán még nehezebben valósíthat meg. „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom.” Ez első hallásra elég rémisztőnek, és teljesíthetetlennek tűnik. Gyűlöljem mindazokat, akik itt a földön a legközelebb állnak hozzám? Akik velem vannak jóban-rosszban, akikhez ebben a kézzelfogható, anyagi világban a legközelebbi szeretet fűz? Valóban ezt várja el tőlem Jézus? Az Isten által kapott bölcsességgel, a magasságból elküldött szent lélekkel azonban mégsem lehetetlen megérteni e szavakat, s nem lehetetlen megvalósítani mindazt, amit jelent – erősít meg bennünket a Bölcsességek könyvéből idézett rész.
Jézus akkor mondja e szavakat, amikor útban Jeruzsálem felé, tudván, hogy mi vár rá, lélekben már a keresztre, az emberi testének szenvedéseire tekintve, az őt követő sokasághoz fordul. Mi kell ahhoz, hogy igaz tanítványokká váljunk? Alázatos odafordulás embertársaink felé, szeretet, önfeláldozás? Igen ezek is mind, de ennél jóval több. Lehet szépíteni, megmagyarázni, de Jézus a gyűlölet szót használja. Ettől válik a leginkább figyelemfelkeltővé, a legradikálisabbá. Ezt nem lehet nem meghallani. De megérteni? Amikor mellette döntünk, amikor őt követjük, mindent magunk mögött kell hagyni. A legteljesebb Krisztus - követésben nem kérdés, hogy ő az, aki mindenekfelett van. Ő a legelső és legfontosabb. Nála nem lehet többet jelentő egy anya, egy apa, sem egy fivér, vagy gyermek. Ha őt választjuk, ha tanításait megtartjuk, akkor benne élünk. S mindezt úgy, hogy saját keresztünket is, vele együtt hordozzuk. Nehézségeink akár pont abból adódhatnak, hogy a világ, mely telve könnyelmű csábítással, kényelemmel, gyorsan múló, de kevés erőfeszítés árán megszerezhető örömökkel, képes elvonni minden pillanatban a figyelmet az örökkévalóról. Ha a kapcsolataink nem működnek, ha a körülöttünk élő emberek, akár családtagjaink, nem is értik meg, hogy miért választjuk a Jézus - követést, ha a test szenved is a földi bajoktól, állhatatos kereszthordozásunkban élő hittel kell tekintenünk Jézus keresztjére, mert benne van üdvösségünk. S ehhez hozzátartozik ez a radikális döntés.
Manapság nem igazán ’divat’ arról beszélni, hogy az ember nem mehet el érdektelenül a halála utáni sorsát illetően. Évekig kereshetjük a választ, hogy melyik út az, amelyikre rálépve a legteljesebb bizonyosságot és a legmélyebb megnyugvást hozhat az út végén a szívünkbe. S bár a keresés már egy lépés ahhoz, hogy megleljük a feleletet, zűrzavaros világunkban könnyen eltéved az ember, s talán még hamarabb elfárad, feladja. Kimerültségünkben azonban egyetlenként ölel át szelídségével a krisztusi szeretet. Ő az egyetlen, aki botlásaink, visszaeső bűnös mivoltunk ellenére is hisz bennünk. De ehhez néha olyat kellett mondania, ami felrázza az embert a kényelmes Krisztus – követés képéből. Ő nem arra hívott bennünket, hogy feladjuk, hogy a könnyebb részt válasszuk. A szívünkbe írt erkölcsi törvény nem arra késztet bennünket, hogy a tágra nyílt kapu buja tobzódásai előterében végül a mögötte levő pokol tornácán találjuk magunkat. Hanem arra, hogy a szűk kapuhoz vezető úton, lemondásaink, alázatoscselekedetink, magunk mögött hagyott bűneink, törekvéseink a jóra, engesztelő imádságaink nemesebbé, tisztábbá mossák lelkünket, hogy méltó módon léphessünk be az örökkévalóságot, üdvösségünket kitáró kapun.

A világ ezer és ezer, akadályokat elénk tevő, gáncsoskodó, cinikus, okoskodó, szebbet-jobbat ígérgető, csábító árnyékait gyűlöljük. „E földi élet, legyen az bármily gazdag kulturális és anyagi javakban, ha az isteni életbe nem kapcsolódik, célját tévesztetten kárba vész. (…) A lélek több, mint a test, az Isten több, mint a világ, s a Krisztusban újjászületett ember az, aki e többletért él.” S ha Krisztusra tekintünk, élő hittel Őt választjuk, soha ne felejtsük, hogy nem maradhatunk meg az iránta való vágyakozásunkban. Ha komolyan gondolkodunk üdvösségünkről, ha igazán számít nemcsak a testünk földi örömei, de a lelkünk is, melyet az örökkévalóságban remélünk, akkor legyen fontosabb mindennél a Krisztust követő döntés, melyben valóban megvalósul a Krisztussal való találkozás. Váltsuk tettekké vágyainkat, melyben legnagyobb segítőnk a Szentlélek erejével maga Krisztus, aki minden szentmisében, a szentáldozás szentségében ragyoghat fel előttünk a legteljesebben. „Mert a szentáldozás Krisztussal egyesít minket, gyengíti bennünk a rosszra való hajlamosságot, erőt ad a jóra s megszentel bennünket a testnek feltámadására és az örök üdvösségre.”
Jézus kér, de mily keveset kér az örökkévalóságért cserébe. Ezt fel sem fogjuk igazán.

 

Szeptember 5: Kalkuttai Szent Teréz szűz

Szeptember 4-én vasárnap Teréz anya szentté avatási szertartását Rómában tartják majd a Szent Péter téren, a szentmisét Ferenc pápa mutatja be az irgalmasság szentéve önkénteseinek jubileuma keretében. A szentté avatás dátuma a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója halálának évfordulójához kötődik. Teréz anya 1997. szeptember 5-én hunyt el az indiai Kalkuttában.
Ferenc pápa decemberben hagyta jóvá a Szentek Ügyeinek Kongregációja döntését Boldog Kalkuttai Teréz anya szentté avatásáról, miután a szentté avatási ügyekben döntő vatikáni kongregáció elismerte a Teréz anya közbenjárására történt csodát: egy brazíliai mérnök gyógyulását.
Teréz anya szentté avatása az irgalmasság szentéve egyik legnagyobb vatikáni eseményének ígérkezik.
Életének részletes leírása helyett, (mely egy ’ külön Útravaló számot’ érdemelne) most olvassunk tőle:

 

Kalkuttai Teréz anya: Az élet himnusza

Az ÉLET egyetlen esély – vedd komolyan,
Az ÉLET szépség – csodáld meg,
Az ÉLET boldogság – ízleld meg,
Az ÉLET álom – tedd valósággá,
Az ÉLET kihívás – fogadd el,
Az ÉLET kötelesség – teljesítsd,
Az ÉLET játék – játszd,
Az ÉLET érték – vigyázz rá,
Az ÉLET vagyon – használd fel,
Az ÉLET szeretet – add át magad,
Az ÉLET titok – fejtsd meg,
Az ÉLET ígéret – teljesítsd,
Az ÉLET szomorúság – győzd le,
Az ÉLET dal – énekeld,
Az ÉLET küzdelem – harcold meg,
Az ÉLET kaland – vállald,
Az ÉLET jutalom – érdemeld ki,
Az ÉLET élet – éljed!

 

Szeptember 8. Szűz Mária születése (Kisboldogasszony)

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony – népi elnevezése: Kisasszony – napján egyházunk Szűz Mária születésnapját (Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepli.
A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be az ünnepet a 7. század végén, majd IV. Ince pápa a 13. században nyolcadot csatolt hozzá, mely 1955-ig élt.
Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújárónap. A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. A népi megfigyelések szerint a fecskék Kisasszonykor indulnak útnak.
Kérünk, Istenünk, add meg nekünk, házad népének mennyei kegyelmed ajándékát, hogy akik számára a Boldogságos Szűz istenanyaságában felvirradt az üdvösség hajnala, azokat békével áldja meg az ő születésének ünnepe. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

 

Szeptember 10-én, 17 órakor Ének Kör a petendi Teleházban. Szeretettel várunk Minden Kedves érdeklődőt!!!

Kapolcs, 2016. Szeptember 4. Írta és szerkesztette: Timár Ildikó Ágnes