Itt járunk :: Hírmondó - Évközi 12. vasárnapCHAT
Évközi 12. vasárnap
Útravaló

Június 25: Évközi 12. vasárnap

Június 27: Szent László király

Június 28: Szent Iréneusz püspök és vértanú

Június 29: Szent Péter és Szent Pál apostolok

Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.”

 

A Szentmise olvasmányai:

  1. Jer 20,10-13 „Dicsőítsétek az Urat, mert kiszabadította a szegénynek lelkét a gonoszok kezéből.

  2. Róm 5,12-15 „Mert ha egynek bűnbeesése miatt sokan meghaltak, Isten kegyelme és az egy embernek, Jézus Krisztusnak irgalmából nyert ajándék még inkább kiárad sokakra.”

  3. Mt 10,26-33 „És ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja.

"Ő születésével újjáalkotta a régi embert, és szenvedésével minden bűnt eltörölt; majd feltámadásával megnyitotta az örök élet útját, és hozzád, Atyjához az égbe szállva, kitárta a mennyország ajtaját."

-Prefáció évközi vasárnapokra-

 

Elmélkedés:

 

Ne féljünk, hanem erősödjünk meg Istenhitünkben! Küldetésünket, amit ránk bízott éljük meg, tegyük teljessé, tartsunk ki! Az elmúlt hetek ünnepei szépen felépített sorban vezettek el bennünket, a mai vasárnap gondolatáig. A küldetés, a küldés, ahogy az Atya elküldte a Fiút, aki az Atya által él, s elküldte a Vigasztaló Szentlelket, aki megerősít, és segíti a mi küldetésünk, az Atya a Fiú és a Szentlélek egységének, a Szentháromságnak, valamint Krisztus Testének és Vérének, hitünknek titka; az Oltáriszentség tisztelete körmeneteinkben, mind-mind azt erősítik meg bennünk, hogy Jézusba vetett bizodalmunk ne inogjon meg. Ne féljünk, mert kitartásunk elnyeri méltó jutalmát, s ő megvall minket az Atya előtt.

Nyitott szívvel forduljunk Isten felé. Engedjük be őt életünkbe, mindennapjainkba, jelenünk élő pillanataiba.

Van okunk félni? Világunk terrortámadásoktól hangos. Keresztény testvéreinket gyilkolják meg hitükért, ártatlan gyermekeket, nőket válogatás nélkül. Szinte minden hétre jut főhajtás az áldozatok előtt. A gonosz erői oly mértékben működnek, ami erős elköteleződést, kitartást kíván meg tőlünk a Jó mellett. De mitől félünk jobban? A gonosz támadásaitól, vagy attól, hogy egyedül maradunk, s magányunkban könnyebben erőt vesz rajtunk az elkeseredés, a bizalmatlanság, vagy akár a cinikus, önimádat, vagy attól, hogy ha megnyitjuk szívünket Isten előtt, rádöbbenünk porszemnyi életünk addigi hiábavalóságára, s hogy úgy éljük napjainkat, ami evilági viszonylatban ugyan még viselhető, sőt legtöbbször szerethető is, mégis hiányzik belőle valami megmagyarázhatatlan. Maga Isten. Az ő belénk írt törvényének felismerése döntéseinkben. Mert ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Kell félnünk bármitől, vagy bárkitől, ha Isten ott lakozik szívünkben, s megerősítő kegyelmét elfogadva rálépünk arra az útra, amelyre szánt bennünket?

Jézus arra kér minket, hogy valljuk meg őt. Minden nap minden pillanatában, minden tettünkkel, minden szavunkkal. Esendő ember létünkre, ez igen nehéz feladat. Mindig jól, helyesen dönteni, nem tévedni, nem hibázni. Vagy ha mégis, a hibákból, tévedésekből tanulni?! Nézzünk lelkünk legmélyére. Olyan világban élünk, hogy hálát adhatunk Istennek azért, mert templomainkban béke és szeretet van. Nyugalomban, félelem nélkül mehetünk szentmiséinkre. De mi történne, ha ez nem így lenne? A terrorizmus sötét felhői rábírnának-e bennünket arra, hogy megtagadjuk hitünket? Képesek lennénk vállalni a vértanúhalált Krisztusért? Ő vállalta értünk a halált. Életét adta, hogy nekünk örök életünk legyen. S mi? Néha azt érzem a mindennapok legkisebb kísértéseiben is legtöbbször elbukunk. Hogyan tudnánk ellenállni egy ádázabb támadásnak? „Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt” – ígéri Jézus. Soha nem attól kell félni, aki csak a testet öli meg. Attól kell félni, aki a testet és a lelket is a pokolba akarja taszítani. Ha megtörik a lélek, elvész belőle a Szentlélek lángja, s úrrá lesz rajta mindaz, ami egyre inkább eltávolítja Isten szeretetétől. Ne jussunk el erre a pontra, ne féljünk kitartani, amikor meginog lábunk. Imádkozzunk, mert az imádságban elmélyült ember lelke ellenáll a támadásoknak, a kísértéseknek, az imádság a gonosz elleni leghatékonyabb eszközünk.

Imádkozzunk azokért, akik mindennap félelemben élik életüket. Azokért, akik távol vannak Istentől. S azokért is, akik halált szenvedtek hitükért.

-ágnes-

 

Őskeresztény áldás (4. század)

 

Az Úr legyen előtted, hogy az igaz útra vezessen téged!

Az Úr legyen melletted, hogy karjaiba zárjon És oltalmazzon téged!

Az Úr legyen mögötted, hogy megőrizzen téged a gonoszok álnokságától!

Az Úr legyen alattad, hogy felfogjon, ha elesel, és kihúzzon téged a csapdából!

Az Úr legyen benned, hogy megvigasztaljon téged, ha szomorúság nehezedik szívedre!

Az Úr legyen körülötted, hogy megvédjen téged, ha ellenség ront rád!

Az Úr legyen fölötted, hogy áldás szálljon rád! Így áldjon meg téged a jóságos Isten!

 

Szekvencia Szent László királyról

 

Új dicséret szava zengjen

a királynak, énekeljen

ujjongásunk dallama.

Mint a lépesméz, az ének

olyan édes, a dicséret

László királyt zengje ma.

 

Királyunknak szójon ének,

erősítse a dicséret

mennyországi hangjait.

Hitvallóknak ura áldott!

Tőle nyerték a királyok

élet ajándékait.

Dicsőítnek esengve mindenek,

 

királyoknak gyöngye, ki mennyeket

ígérsz s üdvnek javait.

 

Ó mily boldog s milyen ékes,

szent nevével fényességes,

Várad híres temploma!

Századoknak királya

mosta kezét tisztára,

szenny ne érje már soha.

 

Ő a lépcső, magyar nemzet

rajta lépdel az egeknek

trónjához, Pannónia.

Híre-neve égig szárnyal,

eljut sebes híradással

földünk négy határira.

 

Véle kegyet, áldást nyerünk,

meg is tartván, mit megleltünk

hitvallásunk hajnalán.

Gyógyítja a betegséget,

munkálja az üdvösséget,

ahogy Mózes hajdanán.

 

(…)

Urunk, ki megkoronáztad,

hallgasd meg, kik itten áldnak,

s szent királyunk hű szolgáit

ez életből egykor átvidd

mennyei palotádba.

Akik hírét együtt zengve

összegyűltünk örvendezve,

add, hogy véle találkozzunk,

és megnyervén eljuthassunk

az örök boldogságra.

Amen.

 

FORDÍTOTTA CSANÁD BÉLA

 

Hírek

 

Július 1. szombat 18:00: Szent László falképek a középkori Magyarországon / Szent László és a premontrei szerzetesrend összefüggései az ócsai, egykori premontrei templom kapcsán címmel előadás a kapolcsi Molnárházban.

Szeretettel látok Mindenkit! – ágnes.

 

Július 2. vasárnap 13:30: Ünnepi szentmise KAPOLCSON a Szent László év tiszteletére, egyben Szent László legendája és egyházi ünnepeink nemezképeken című kiállítás megnyitója a kapolcsi templomban.

A Szentmisét bemutatja Dr. Kiss Rigó László Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke.

Ítra és szerkesztette: Timár Ildikó Ágnes