SELECT visitorCount FROM itworx.visitor_count WHERE vallalatId = '431' Advent 4. vasárnapja
Itt járunk :: Hírmondó - Advent 4. vasárnapjaCHAT
Advent 4. vasárnapja
Útravaló Karácsonyig

 

Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!”

 

December 20.: Advent IV. vasárnapja

A Szentmise olvasmányai:

 

  1. Mik 5,1-4a – Mikeás próféta a Messiás születéséről jövendöl., aki Dávid házából, Betlehemből jön.

  2. Zsid 10,5-10 – Az ószövetségi üdvrend helyébe Krisztus áldozata lépett, mely egyszer s mindenkorra megszentel bennünket.

  3. Lk 1,39-45 – Mária az angyali üdvözlet után útra kel, hogy találkozzon Erzsébettel.

 

Ö r ö m h í r

 

A Szent Lukács által megírt találkozás, egyrészt arról az alkalomról szól, melyben

 

 

 

Mária megbizonyosodott az angyali üdvözletben kapott jel igazságáról, mely szerint: „idős rokonod, Erzsébet, szintén gyermeket vár!” Másrészről ő maga is meg akarta osztani saját örömét Erzsébettel. Mária belépésekor Erzsébet úgy érzi, hogy szíve alatt felujjong a gyermek, s az Úr anyjaként üdvözli őt. Végül utal arra, hogy Mária tudatos hittel fejezte ki engedelmességét, több hittel fogadta a kinyilatkoztatást, mint Zakariás: ”Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki.” (Zakariás megnémult fia születéséig, mert nem hitt az angyal szavának). Mária három hónapig volt Erzsébet és Zakariás házában, és megvárta fiuknak (Keresztelő Jánosnak) születetését, és segítségére volt rokonának. Tanuljunk a Szűzanyától alázatos és áldozatos szeretetet! Legyünk segítségére azoknak, akik szükséget szenvednek! De legfőképp tekintsünk Máriára és az ő hitére. Vegyük észre mi is az Istennek adott, az Istenben megmaradó, az Istenre épülő hitet!

 

 

Karácsonyi szentmiserend:

 

December 24:

  • 18 00: Kapolcs

  • 19 30: Taliándörögd

  • 21 00: Vigántpetend

  • 22 30: Hegyesd

  • 24 00: Monostorapáti

 

December 25: Vasárnapi miserend

 

December 26: Vasárnapi miserend

 

 

Karácsony az Egyház liturgiájában

 

Jézus Krisztus földi születését Egyházunk karácsonykor ünnepli. Az ünnep tartama a megtestesült Ige földi születése a Boldogságos Szűz Máriától Betlehemben. A Krisztus utáni első három évszázad liturgiájában még nem ünnepelték meg külön Jézus Krisztus születésének napját. A Születést a niceai zsinat (Kr.u. 325.) tette az Egyház liturgiájában ünneppé.
- Ezzel elsősorban Jézus istenségét hangsúlyozták az ariánusokkal szembeni vita során, akik viszont ezt tagadták –
A zsinat magát a napot sem véletlenül választotta ki; a perzsa Mithrász-kultusz december 25-én ünnepelte a Nap születésnapját és a sötétség feletti győzelmét, vagyis e kultusz követői számára ez a nap volt a Napisten, a fény születésének ünnepe. A niceai zsinat határozata alapján december 25. lett az igazi Fény, Jézus Krisztus születésének az emléknapja. Az ünnep jelentősége rohamosan növekedett, és az ókor végére már egyenrangú ünnepként állt a húsvéti ünnepkör mellett. Ősi hagyomány szerint Jézus éjjel született meg, mint ahogy éjjel is támadt fel. Így találkozott már a kezdetekkor a két ünnepben a jászol és a kereszt, karácsony és húsvét éjszakája és Fénye.
Jézus Krisztus születése az üdvtörténet központi eseménye: Isten Fia földi, halandó testet öltött magára. Karácsonykor egy lett az emberek közül, ám feltámadásában halhatatlannak bizonyult, s minden nyitott szívű ember számára üdvösséget akar hozni.

 

December 26. – Szent István első vértanú

 

István a fiatal Egyház első vértanúja. Az Apostolok cselekedeteiben a hét diakónus egyikeként olvashatunk róla. Történetét részletesen ismerjük, egészen vértanúságáig. A diakónusok testületét az apostolok választották. Kézföltétel révén, a karitatív tevékenység és az evangelizáció ellátásával bízták meg a kiválasztottakat. István is e diakónusok közé tartozott, aki kitűnt beszédeivel, szónoki tehetségével. Hallgatóinak Jézus Krisztus igazságáról beszélt, amikor ők dühösek lettek rá, a városon kívülre hurcolták, és végül megkövezték. István megbocsátott üldözőinek és imádkozott értük. Megkövezésekor jelen volt Saul is (Pál).
A zsidó-keresztények ezután elhagyták Jeruzsálemet. Így lett István vértanúsága a kereszténység terjedésének első magvetése. István halála vezeti be az Egyház elszakadását a Templomtól, és a zsidóságtól.

Kérünk, Istenünk, add, hogy követhessük azt, akit tisztelünk, és megtanuljuk ellenségeinket is szeretni, mert Szent István diákonus vértanúságát ünnepeljük, aki a gyilkosaiért is tudott imádkozni!

Írta és szerkesztette Tímár Ildikó Ágnes